Borágó magolaja felveszi a harcot a neurodermatitisz ellen
A neurodermitisz idült vagy ismételten kiújuló ekcéma, amely hajlamra utaló allergiának tekinthető. Általában csecsemőknél lép fel. Fő tünetei közé sorolható a viszketés, bőrvörösödéssel, pikkelyképződéssel. Gyakoribbá vált felnőttkorban is, aminek egyik oka az allergiát kiváltó környezeti ártalmak fokozott elterjedése. Fiatal felnőtteknél lelki és idegrendszeri (psychoneurogen) okok is közrejátszhatnak.
A klinikai jelek közül – minden berendezés nélkül – azonnal kiváltható „fehér dermografizmus”: élesebb tárgyak hatására, amelyek a bőrön nem okoznak folytonossági hiányt (sérülést), színtelen vonalként, csíkok alakjában pillanatokon belül kialakul, de hosszabb ideig látható marad. Az érbeidegződés zavarára utal, amit a neurodermitisz kifejezés is tükröz.
További klinikai jel a faggyúmirigyek csökkent működése (hypo- vagy akár asteatosis), valamint a verejtékmirigyek csökkenő tevékenysége (hypohydrosis). A száraz bőrön halpikkelyekre emlékeztető képződmények a betegek 50%-ánál kialakulnak (ichthiosis).
A tünetek kifejezetten bőrgyógyászati jellegre utalnak, amit a bevezetőben feltüntetett mindkét elnevezés tükröz: dermitisz, illetőleg ekcéma. Valójában azonban az egész szervezetet érintő kórfolyamat megy végbe. A vérben fokozódik az immunglobulin E (Ig E)-szint, a vérképben pedig az eozin nevű festékkel színeződő sejtek száma megnő (eosinophilia).
Amennyiben nem ismerik fel a neurodermitiszt, a viszketést ideig-óráig csillapító borogatások, kenőcsök, hintőporok használatához folyamodnak. A tüneti kezeléssel figyelmünk ne terelődjön el a valódi okokról.
A tüneti kezelés mindenképpen szükséges lehet, de gondolnunk kell arra, hogy az öröklött hajlam tüneteit környezeti ártalmak váltják ki és tartják fenn. Ezeket azért is figyelembe kell venni, mert a tünetszegény vagy akár tünetmentes időszakokat követheti olyan allergiás megbetegedés, amely teljesen eltérő jellegű benyomást kelt.
Ennek a helyzetnek a létrejöttét az is okozhatja, hogy a neurodermitisz a felnőtté válás során gyakran olyannyira csökkenő mértékben jelentkezik, hogy a 30 éves fiatal felnőtt gyógyult benyomást kelthet.
Kisebb-nagyobb fellángolásokat éghajlati, illetőleg időjárási változásokkal hoznak összefüggésbe, mert a mérsékelt égövön a régi panaszok tünetei télen és/vagy tavasszal kisebb-nagyobb mértékben újra jelentkezhetnek. A gyógyultnak tekintett egykori betegnél a legkülönbözőbb allergiás megbetegedések léphetnek fel (erre visszatérünk egyik következő számunkban).
A neurodermitiszes beteg tüneteit olyan kezelési eljárásokkal csökkenthetjük, mint a vízgyógyászat (hydrotherapia) vagy a tengerparti, illetőleg hegyvidéki környezetváltozás (climatherapia).
A panaszok kiújulását okozhatják egyes élelmiszerek, élelmiszer-adalékok, gyógyszerek, testápoló, illetőleg szépítőszerek.
A fitoterápia lehetőségei közül most egyet emelünk ki, a második részben nagyobb számú kezelési lehetőséget ismertetünk.
Borágó magolaja felveszi a harcot a neurodermatitisz ellen
Említik uborkafű néven is, más nyelvekből átvett tükörfordítás, amely utal a növény illatára, ízére. Az édeslevelűek családjába (Boraginaceae) tartozó egynyári, dél-európai és közel-keleti növény. Könnyen termeszthető, égszínkék virágai miatt Európa-szerte termesztik dísznövényként, az utóbbi években szántóföldi, nagyobb területeken is (célszerűen méhészetek közelében).
A gyógyászatban magolaját használják jelentős linolsav- és gamma-linolénsav-tartalma miatt. Mindkét zsírsavat a len (Linum usitatissimum) magjának olajában fedezték fel és régebben F-vitaminnak is nevezték.
Telítetlen, kettős kötést is tartalmazó zsírsavakból a szervezetben részben prosztaglandin E1 és E2 képződik, ezek a gyulladásos kórfolyamatokban fontos szerepet játszanak.
A magolaj hatására növekszik a delta-6-deszaturáz nevű enzim szintje, amelynek hiányos képződése is a neurodermitisz kiváltó okai között szerepel.
A lágyzselatin-kapszulába zárt zsíros olajjal elsősorban a gyermekkorban jelentkező neurodermitisz kezelésében érnek el figyelemre méltó eredményt. A hatás 4-12 hetes kezelés után értékelhető, de attól kezdve naponta, megszakítások nélkül rendelhető éveken keresztül, szájon át (per os). Szükség esetén párhuzamosan külsőleg is adagolható a kapszula felnyitása által nyert olajjal.
Több klinikai felmérés összesített eredményei szerint a betegek 70%-ánál lényegesen csökkent vagy meg is szűnt a viszketés. Az ajánlott napi adag 240-320 milligramm. A példaképpen említhető GLANDOL kapszula mellett lemosó folyadékként (lotio) borogatásra is alkalmas, de esetenként, ha nagyobb testfelületről van szó, gyógyfürdőben is alkalmazható.
Fotó: Adobe Stock
