Bors – a népszerű fűszer gyógyhatásai

A bors eredete

Ká­roly ko­rá­ban a bors el­ju­tott az Al­po­kon túl­ra is, és nagy lel­ke­se­dés­sel töl­töt­te el az ura­sá­gok kony­ha­fő­nö­ke­it. Nem min­den­ki tu­dott azon­ban hoz­zá­jut­ni e lu­xu­s­cikk­nek szá­mí­tó áru­hoz, ugya­nis az ak­ko­ri fű­szerfő­vá­ros, Ve­len­ce, ugya­núgy mo­no­po­li­zál­ta az ara­bok­kal va­ló bor­ske­res­ke­del­mét, mint ahogy azt az ara­bok tet­ték bors­szál­lí­tó­ik­kal, és per­sze nem árult­ák el, hon­nan szár­ma­zik az ér­té­kes nö­vény. A ti­tok­tar­tás azért ala­kult ki, hogy a csil­la­gá­sza­ti ára­kat tar­ta­ni tud­ják.

Eu­ró­pá­ban sen­ki nem tud­ta te­hát, hol te­rem a nagy becs­ben tar­tott fű­szer, de ahogy az eu­ró­pai biro­dal­mak gaz­da­sá­gi­lag erő­söd­ni kezdtek, a spa­nyo­lok és por­tu­gá­lok ten­ge­ri ha­jó­so­kat küld­tek a vi­lág dél­ke­le­ti ré­szé­be, hogy meg­ta­lál­ják, me­lyik or­szág­ból szár­ma­zik a bors. Va­sco da Ga­ma, a nagy por­tu­gál ha­jós, 1498-ban sze­ren­csé­vel járt, mi­kor el­ju­tott In­diá­ba, és ek­kor kez­dő­dött a 100 éves lissza­bo­ni fű­szer­fény­kor. Las­sacs­kán Hol­lan­diá­ban, An­gliá­ban és Fran­cia­or­szág­ban is fű­szer­-ke­res­ke­del­mi köz­pon­tok ala­kul­tak, és így a bors ha­ma­ro­san igen nép­sze­rű fű­szer lett.

Hatása

Sok ázsiai és afri­kai fű­szer­ke­ve­rék tar­tal­maz bor­sot, va­ló­szí­nű­leg azért, mert ha­tá­sa meg­egye­zik a vö­rös­hagy­ma, az ore­gá­nó és a fok­hagy­ma fer­tőt­le­ní­tő és csí­ra­ö­lő ha­tá­sá­val. A bél­bak­té­riu­mok­kal, pl. a szal­mo­nel­lá­val szem­ben bak­té­riu­mö­lő, has­me­nést gát­ló ha­tá­sa van, de se­gít­sé­get nyújt her­peszví­rus ese­tén is.

Tró­pu­si ha­zá­já­ban a nép­gyó­gyá­szat to­váb­bi al­kal­ma­zá­sait is is­me­ri: gyó­gyít­ja a gyul­la­dá­so­kat, a reu­mát, a fej­fá­jást, a has­fá­jást, a meg­hű­lést és az emész­té­si za­va­ro­kat. Annyi bi­zo­nyos, hogy a bors kis adag­ban fi­nom, ét­vágy­ger­jesz­tő és se­gí­ti az emész­tést, ser­ken­tő ere­je pe­dig a gyo­mor nyál­ka­hár­tyá­já­nak tesz jót. A ho­me­o­pá­tiá­ban a Pi­per ni­grum, mint „kis szer” nyo­más­ér­zés­nél és gyul­la­dás­nál hasz­ná­la­tos, a Pi­per methysti­cum pe­dig kó­li­ka és ar­t­ri­tisz ese­tén.

Konyhai tippek

A bor­sot csak­nem min­den más fű­szer­rel együtt hasz­nál­hat­juk, ki­vé­ve a cay­en­ne bor­sot, a csi­lit és a pa­pri­kát. Mi­nél na­gyob­bak a sze­mek, an­nál jobb a mi­nő­sé­ge. Mi­nél fi­no­mabb­ra őröl­jük, an­nál na­gyobb az ere­je. Az őrö­let­len egész bors­sze­mek hosszú ide­ig, akár 5 évig is el­tart­ha­tók, míg az őrölt bors ha­mar elve­szí­ti ere­jét.

Aján­la­tos egész sze­me­ket rág­ni, és fel­hasz­ná­lás előtt fris­sen őröl­ni a bor­sot. Az őrölt fe­hér bors íze ön­ma­gá­ban ál­lott­nak, pos­hadt­nak tűn­het, ezért a leg­jobb íz­ha­tást ak­kor ér­jük el, ha fe­hér és fe­ke­te bor­sot ke­ver­ve össze­tör­ünk, vagy azo­kat rö­vid­del a fő­zé­si idő be­fe­je­zé­se vagy tá­la­lás előtt az ét­el­re őröl­jük. Egész­sé­günk ér­de­ké­ben jobb, ha só he­lyett is in­kább bor­sot hasz­ná­lunk.

Receptek

Borsos almasaláta

Hoz­zá­va­lók: 4 db kö­ze­pes mé­re­tű al­ma, 2 cso­mó új­hagy­ma, 4-6 db apró li­la hagy­ma, 1 dl ke­fir vagy jog­hurt, 2 evő­ka­nál al­ma­e­cet, 1 evő­ka­nál ku­ko­ri­ca­csí­ra-olaj, fél cso­kor pet­re­zse­lyem, pi­ci só és őrölt bors íz­lés sze­rint.

El­ké­szí­té­se: A ke­firt az olaj­jal és az apró­ra vá­gott pet­re­zse­lyem­mel össze­ke­ver­jük, meg­sóz­zuk, meg­bor­soz­zuk. Az al­má­kat tisz­tí­tás és ki­ma­go­zás után vé­ko­nyan fel­sze­le­tel­jük, s rög­tön be­le­tes­szük a fű­sze­res már­tás­ba, ne­hogy meg­bar­nul­jon. A hagy­mát meg­tisz­tít­juk, apró­ra vág­juk és be­ke­ver­jük a sa­lá­tá­ba, mi­előtt oxi­dá­lód­na. Le­fed­ve 1–2 órá­ra hű­tő­be tes­szük, hogy jól össze­ér­jen.

Vegyes zöldségleves

Hoz­zá­va­lók: 2-2 szál sár­ga­ré­pa és fe­hér­ré­pa, 2 fej ka­ra­lá­bé, 1 ci­t­rom, 1 ne­gyed zel­ler­gu­mó, 1 kés­hegy­nyi őrölt bors, íz­lés sze­rint só, 1 ká­vés­ka­nál pa­ra­di­csom­pü­ré, 1 ká­vés­ka­nál Ve­ge­ta fű­szer­só, 10 dkg re­szelt sajt.

El­ké­szí­té­se: A zöld­sé­ge­ket meg­tisz­tít­juk és apró ha­sá­bo­kra vág­juk, olyan­ra, mint a me­télt tész­ta. 1,5 li­ter vi­zet ön­tünk rá, be­le­fa­csar­juk a ci­trom le­vét, és éj­sza­ká­ra hű­tő­be tes­szük. Más­nap a hű­tő­ből ki­vé­ve fél órán át főz­zük. Tá­la­lás­kor a tá­nyér­ban szé­toszt­juk a re­szelt sajtot és rá­szed­jük a for­ró le­vest.

Fűszeres padlizsánkrém

Hoz­zá­va­lók: 50-60 dkg pad­li­zsán, 1 kés­hegy­nyi őrölt bors, 1 na­gyobb vö­rös­hagy­ma, 2 ge­rezd fok­hagy­ma, 1 dl hi­de­gen saj­tolt olí­va- vagy ku­ko­ri­ca­csí­ra-olaj, 1 csi­pet ba­zsa­li­kom­le­vél, 1 evő­ka­nál fris­sen fa­csart ci­trom­lé.

El­ké­szí­té­se: A jól meg­mo­sott pad­li­zsánt sü­tő­ben kö­ze­pes láng­on 40 per­cig süt­jük. Ak­kor sült át jól, ha a hé­ja könnyen le­húz­ha­tó. Ami­kor ki­hűlt, apró­ra vág­juk, meg­sóz­zuk, be­bor­soz­zuk. A hagy­mát és fok­hagy­mát is apró­ra vág­juk, fe­lap­rít­juk és a pad­li­zsán­pü­ré­hez ke­ver­jük. Az ola­jat csep­pen­ként ad­juk hoz­zá, ci­trom­lé­vel íze­sít­jük. A fe­l­ap­rí­tott ba­zsa­li­kom­mal fű­sze­rez­zük. Hű­tő­be tes­szük és for­ró pi­rít­ós­sal, hagy­más pa­ra­di­csom­sa­lá­tá­val tá­lal­juk.

Borsos újburgonya

Hoz­zá­va­lók: 1,5 kg új­bur­go­nya, 2 ge­rezd fok­hagy­ma, őrölt fe­ke­te- és fe­hérbors-ke­ve­rék íz­lés sze­rint, 1 cso­kor pet­re­zse­lyem, 1 ká­vés­ka­nál ten­ge­ri só, 1 ká­vés­ka­nál őrölt sze­re­csen­dió-vi­rág, 10 dkg re­szelt sajt.

El­ké­szí­té­se: Az új­bur­go­nyát jól le­dör­zsöl­jük ke­fé­vel, meg­mos­suk és le­cse­peg­tet­jük. Na­gyobb ha­sá­bo­kra sze­le­tel­ve be­áz­ta­tott ró­mai cse­rép­tál­ba tes­szük. Meg­szór­juk a fi­nom­ra vá­gott pet­re­zse­lyem­zöld­del, re­szelt sajt­tal, meg­fű­sze­rez­zük és vé­gül rá­mor­zsol­juk a tö­rött fok­hagy­mát. A tá­lat le­fed­jük, elő­ször ala­csony hő­fo­kon, majd 10 perc múl­va kö­ze­pes tű­zön kb. 40 per­cig süt­jük a bur­go­nyát. Fe­jes sa­lá­tá­val tá­lal­va igen fi­nom.

Foto: Shutterstock