Stevia, az indiánok édesítőszere
A mézfűnek is nevezett növénynek azonban számos egészségjavító hatása is van. A stevia a fészekvirágzatúak (asteraceae) családjába tartozó növény, amely növénycsoportnak tagja a napraforgó, a gyermekláncfű, illetve a cikória is. Botanikai leírását a svájci dr. Moisés Bertoninak köszönhetjük, 1899-ből. A vadon termő növény 40-80 cm magasra nő, ha kultúrában termesztik, elérheti az egy métert is.
A növény levelei többféle édes ízű anyagot tartalmaznak. A steviozid 0,4 százalékos oldata kb. háromszázszor, a szárított levél kb. negyvenszer édesebb a cukornál.
A 70-es években a japánok is felfigyeltek a növényben rejlő lehetőségekre, és nagy mennyiségben importálták, majd termeszteni kezdték. Mostanra viszont Kína vált a legnagyobb termesztővé és szállítóvá világszerte. A legnagyobb fogyasztó Japán és Korea, a világ steviafogyasztásának 95 százalékát e két ország jegyzi. Az édesítőszerek nagy részét ezekben az országokban steviából állítják elő. Üdítőket, rágógumikat, szójaszószt, jégkrémet és süteményeket, de még fogkrémet is steviával édesítenek.
Táplálkozásterápiás előnyök
A stevia először a kilencvenes években jelent meg Európában, de csak a bioboltokban. Mivel ún. „új típusú élelmiszer”, az Európai Unió Novel Food rendelete szerint engedélyeztetni kell, amit hátráltatott, hogy a rendelet 1997. évi hatályba lépése előtt a stevia nem terjedt el nagyobb mennyiségben mint élelmiszer. Jan Geuns, a belgiumi Leuven egyetemének professzora indítványozta a növény engedélyezését, de az illetékes bizottság elutasította. Az Európai Bizottság Élelmiszer-tudományi Bizottmánya véleménye szerint a bemutatott adatok nem elegendőek annak bizonyítására, hogy a növény ártalmatlan.
„Abszurd színjátéknak” nevezte a bürokratikus huzavonát a Die Zeit nevű folyóirat. Világszerte több mint 200 vizsgálat eredménye bizonyítja, hogy a növény ártalmatlan. A Hohenheimi Egyetemen éveken át végeztek steviatermesztési és -betakarítási kísérleteket – ezek közül néhányat az Európai Unió finanszírozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-ben nyilatkozott a növény ártalmatlanságáról.
Tudományosan egyelőre azt sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a növény csökkenti a magas vérnyomást. Szakértők azonban világszerte állítják, hogy ez a csodálatos növény sokkal többre is képes. Számos táplálkozásterápiás előnnyel rendelkezik, például túlsúly, cukorbetegség, reuma és fogínyvérzés eseteiben. Mivel igen sok terpénvegyületet, antioxidánst tartalmaz, a stevia egyes állítások szerint a rák ellen is képes megvédeni bennünket.
Még a feldolgozás során keletkező növényi hulladék is jól hasznosítható, szárított tápot lehet belőle készíteni kecskéknek és birkáknak. A szárát az ipar cellulóz előállításához hasznosíthatná. Mindez egyelőre feltételes módban…
Enyhíteni kellene a bürokratikus szigort
A stevia hívei az EU elutasító, halogató magatartása mögött a cukoripari és az édesítőszereket gyártó cégek lobbitevékenységét sejtik. A mesterséges édesítőszerek gyártói számtalan kísérletben igyekeztek bizonyítani, hogy a stevia édes ízéért felelős steviozid nevű anyag veszélyt jelent egészségünkre. Egy 1999-ben készült tanulmány azt a gyanút igyekezett megerősíteni, hogy a steviozid károsan befolyásolja a patkányok szaporodóképességét. Ralf Pude, a Bonni Egyetem Kertészeti Intézetének magándocense ugyanakkor rámutatott, hogy ezt az eredményt csak abszurd mértékben magas dózisok mellett lehetett kimutatni. „Ehhez egy felnőttnek naponta több mint saját testsúlya felének megfelelő súlyú stevialevelet kellene elfogyasztania – ebben a mennyiségben természetesen a cukor is veszélyes.”
Időközben fontolgatni kezdték, hogy a más kultúrákból származó élelmiszernövényekkel szemben enyhíteni kellene az eddigi bürokratikus szigort. Tavaly a WHO publikálta hivatalos véleményét, miszerint a 95 százalékos tisztaságú, standardizált steviozidkivonat az egészségre nem jelent semmilyen veszélyt. Ez a közlemény hatott. Svájcban a természetes édesítő külön engedélyt kapott, ezzel elhagyta az illegalitás árnyékvilágát.
Nyári steviarecept
Rizsbomba málnaöntettel
Hozzávalók a rizsbombához: 800 ml tej, egy csipetnyi só, 40 csepp folyékony steviakivonat, fél csomag vaníliás cukor, 180 g kerek szemű rizs. A málnaöntethez: 300 g málna, 15 csepp stevia
A málnát a steviával együtt felforraljuk, és kis lángon hagyjuk, hogy a gyümölcsök elfolyósodjanak (1-2 perc). A tejet felforraljuk, sóval, steviával és a vaníliás cukorral ízesítjük, végül hozzákeverjük a rizst is. Kis lángon főzzük, míg a rizs megpuhul. Közben kevergetjük. 6 kerek formát vagy csészét kiöblítünk hideg vízzel, a tejberizst beleöntjük, és hagyjuk kihűlni. A rizsbombákat kiborítjuk egy kis tányérra, és leöntjük a langyosra hűlt szósszal.
Kenyéregység: 2,71
Kenyérérték 3,25
Energia: 791,96 kJ
Fehérje 7,07 g
Zsír 2,47 g
Szénhidrát 32,53 g
Fotó: Shutterstock
