Prosztatabántalmak 2. rész: kisvirágú füzike és csalán

Dr. Rácz-Ko­til­la Erzsébet
kisvirágú füzike tea egy bögrében
#csalán #fitoterápia #kisvirágú füzike #prosztata #prosztatabántalmak
Előző számunkban jeleztük, hogy a bántalmak nagy része a dülmirigy (prosztata) jóindulatú megnagyobbodásnak (hiperplázia) tulajdonítható. Lényege, hogy a szövetek (sejtek, simaizomsejtek, kiválasztó mirigyek sejtjei) számának gyarapodása okozza a prosztata túltengését. A régebben használt hipertrófia azt jelentené, hogy a túltengést nem a szövetelemek számának gyarapodása okozza, hanem egyes sejttípusok megnagyobbodása. Az adenopátia kifejezés is szerepelt régebbi szövegekben, ami arra utalna, hogy a mirigyek hámjából kiinduló jóindulatú burjánzás okozná a megnagyobbodást.

A prosztata megnövekedése tehát újabb sejtek számának képződésére vezethető vissza. Ezt a kórfolyamatot igyekszünk késleltetni, lassítani, mert ezáltal a panaszok lényegesen enyhébbek. Minél lassúbb az új szövetelemek képződése, annál inkább csökkennek a tünetek.Az elérhető panaszmentes vagy panaszszegény állapot hosszabb kezelés során következhet be. A fitoterapeutikum adagolása nem szakítható meg. Jól értékelhető javulás az esetek nagy részében csak 6 hónapig vagy akár egy évig tartó adagolása után mérhető, de a beteg jóval hamarabb észlelheti a bántalom csökkenését, általános állapotának, életminőségének javulását. Ez a helyzet az elmúlt hónapi számban ismertetett ormányliliom, Hypoxis rooperi esetében és a továbbiakban szereplő fitoterápiás lehetőségeknél is, mint a kisvirágú füzike és a csalán esetében is.

A kisvirágú füzike teája segít prosztataproblémáknál

Maria Treben hívta fel a figyelmet könyveiben erre a növényre. Előnyei közé tartozik, hogy könnyen hozzáférhető és a szitoszterin egyes származékai vízben elég jól oldódnak, ezért gyógyteaként is adagolható.

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) 1 méternyi magasságot elérő évelő növény, vékony szárán a virágok hosszú nyelűek, a 4 sziromlevél halványpiros, rózsaszínű, hossza nem éri el az 1 cm-t. Tömegesen is megjelenik mocsaras helyeken, árkokban, üde réteken. Keskeny, hosszú termései csúcsukon szétnyílnak, repítőszőrös magjait a szél messzire eljuttatja.

Az Epilobium nemzetség közel tucatnyi képviselője között sok a hasonló jelleg, első rátekintésre nehéz megkülönböztetni az egyes fajokat, főleg azért, mert gyakoriak az átmeneti alakú hibridek. Ennek a körülménynek nincs különösebb jelentősége gyűjtéskor; szitoszterin és ennek származékai hasonló arányban vannak jelen szinte mindegyik füzikefajnál.

Az adagolásra forrázatként javasolt átlag 4,5 gramm szárított, morzsolt levél. A tűzhely közelében tartható még kb. 5 percig úgy, hogy az 1,5 deciliternyi kivonó folyadék (ivóvíz) ne forrjon fel. Ezt a víztérfogatot kb. 1-2 teáskanálnyi növényre számítjuk, a napi ajánlott adagot 3-4 részre osztva fogyasztjuk el, napközben ismételten, tehát hidegen vagy langyosan is.

A táplálékban változó mennyiségű szitoszterin található, a szervezetbe vitt mennyiség naponta 0,1 és 0,5 gramm. Növényi gyógytea esetében a bevitt szitoszterinmennyiség ennek többszöröse. Az is lényeges előny az élelmiszerekkel szemben, hogy az adagolás rendszeres, folyamatos, nem függ a táplálék jellegétől.

Jól megkülönböztethetők a füzikefajok, illetőleg hibridek a derécétől, amelyet keskenylevelű füzikének is neveznek (Epilobium angustifolium). Ma használt neve inkább Chamaenerion angustifolium. Erdei derécének is nevezik. Utóbbi név nem egészen fedi a valóságot, mert nagy tömegben az erdőn kívül terjed el, főleg tarvágások helyén, erdőtüzek után, szálanként erdei tisztásokon. Messziről felismerhető. Eléri a 150-200 cm-nyi magasságot. Mészkerülő növény és – ahogyan az előfordulás alapján is láthatjuk – sok napfényt igényel.

Más földrészeken is terem, többfelé étkezési teaként fogyasztják. Gyógytea készítésére 1,5-2 kávéskanálnyi szárított, összemorzsolt levelet használhatunk forrázatként egy csésze vízre számítva. Hatóanyagai hasonlóak, mint az Epilobium fajok esetében.

Az önoterin gyulladáscsökkentő hatása is számottevő és kiegészíti a kisvirágú füzike hasonló tulajdonságát.

A csalánt gyulladáscsökkentő hatása miatt is használják a fitoterápiában

A nagycsalán (Urtica dioica) gyöktörzsét és a belőle fejlődött gyökereket használják a prosztata jóindulatú túltengésének első két szakaszában, továbbá gyulladásos kórfolyamataiban is (prostatis). A nagycsalán emberi települések közelében, erdők szélén, gyomtársulásokban közönséges, nitrogénkedvelő, jelző növény. A fő hatóanyag szintén a béta-szitoszterol, továbbá a 7-alfa- és 7-béta-hidroxiszitoszterol, valamint egyéb, vízben is oldódó származékok, a hatásos anyagok egy része viszont csak poláros oldószerekkel vonható ki, a száraz kivonatot (extractum siccum) általában kapszulában forgalmazzák.

1 teáskanálnyi szárított és aprított földbeli részének ajánlott egyszeri adagja 1,5 g, a napi adag 4,5-6 gramm, főzetként. Hatóanyagban kifejezve 3×10 mag béta-szitoszterol. Társítják más növényi részekkel is.

Termesztés esetében a föld feletti részek szárát durvább textilrostok nyerésére dolgozzák fel. A zöld festékanyagot a levelekből vonják ki, teljesen ártalmatlan élelmiszer- és kozmetikai ipari színezék. A gyökeres gyöktörzseket az idős példányok kiásásakor értékesítik a felújítás során. 

Fotó: Adobe Stock

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
A mondavilág varázslatos orvosságai

A mondavilág varázslatos orvosságai

A néphiedelmek és a mágia évszázadokon át meghatározták Európa népeinek mindennapi életét. Sok mondabéli történet…
Kincset érő gyógynövények testnek és léleknek

Kincset érő gyógynövények testnek és léleknek

Világszerte több ezer gyógynövényt fenyeget a kipusztulás veszélye – általában a gátlástalan gyűjtés miatt. Az…
Rituális füstölés hatásai a szervezetünkre

Rituális füstölés hatásai a szervezetünkre

Európa egyes vidékein ősrégi hagyomány az illatos füvek, virágok, fák és gyökerek égetése, illetve az…
Vörös here a női egyensúly megőrzéséért

Vörös here a női egyensúly megőrzéséért

Ösztrogénhez hasonló izoflavonjai révén a vörös here a változáskori panaszok, pl. a hőhullámok természetes orvosságaként…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Kerek repkény (Glechoma hederacea) gyógyhatásai

Kerek repkény (Glechoma hederacea) gyógyhatásai

Iga­zi ha­zá­ja Eu­ró­pa, de már Észak-Ame­ri­ká­ban is meg­ho­no­so­dott. Mi­vel a XII. sz. óta is­mert va­don…
Sédkender az immunrendszerünk védelmében

Sédkender az immunrendszerünk védelmében

A séd­ken­der vagy séd­fű (l. la­punk elő­ző számá­ban) éve­lő nö­vény, szá­ra kb. 1,5 mé­ter ma­gas. Le­ve­lei…
Szájüregi kórfolyamatok 1. rész

Szájüregi kórfolyamatok 1. rész

A szájüreget bélelő nyálkahártya gyulladása (stomatitis) gyakran társul ínygyulladással (gingivitis). A mindennapi ismeretben ritkán gondolunk…
Száj- és fogínygyulladás

Száj- és fogínygyulladás

A szájgyulladás (stomatitis) és a foghús gyulladása (gingivitis) a szájüreg gyakori kórfolyamatai.