A mozgás mint terápia

Hiába a sok figyelmeztetés, az egészségtelen életmód hátrányaira való hivatalos figyelmeztetés, semmi sem használ, még soha ennyi túlsúlyos, cukorbajos és magas vérnyomásos beteg nem ült a rendelőkben, mint mostanában. Soha nem láncolt még ennyi embert a képernyők elé a multimédiás szórakozás. A lustálkodás már gyerekkorban megkezdődik: minden nyolcadik gyereknél tartási problémákat diagnosztizálnak, és ennek csak nagyon ritkán veleszületett rendellenesség az oka. A legtöbb esetben a baj szerzett, a megoldás pedig gyógytorna és több mozgás. Már a tananyagba beiktatott napi tízperces mozgásprogram hatására is terhelhetőbbé és koncentráltabbá válnak a gyerekek. Egy skót vizsgálat azt bizonyította be, hogy a sportoló gyerekek időskorukban nagyobb intelligenciahányadost mutatnak fel másoknál, a mozgás ugyanis serkenti az idegsejtek képződését.

A szakemberek tehát arra ösztökélik a szülőket, hogy adjanak több lehetőséget a mozgásra gyerekeiknek, mert a különféle problémák felnőttkorban már nehezen orvosolhatók. A WHO is arra figyelmeztet, hogy a különféle krónikus megbetegedések jól megelőzhetők lennének megfelelő táplálkozással és kielégítő mennyiségű mozgással. Régi törekvés, hogy hátunk egészségét különféle prevenciós és rehabilitációs módszerekkel megőrizzük vagy helyreállítsuk.

Speciális tréningmódszerek elterjedése

Az első hátiskolát 1969-ben alapította egy svéd gyógytornásznő, ma már az ambuláns rehabilitációs központokban ugyanúgy kínálnak háttréningtanfolyamokat, mint a fitneszstúdiókban. Olyan speciális tréningmódszerek is elterjedtek, mint a Feldenkrais vagy a Pilates. A holisztikus szemlélet alapján a test mellett a lelket is figyelembe kell venni egy-egy koncepció kidolgozásakor. Ez jellemzi a Távol-Keletről származó mozgásterápiákat. A kínai taj-csi harmonikus, ízületkímélő mozgássorokon alapul. Nemcsak az izmokat erősíti, hanem javítja az érzékelést és az egész test ellazulóképességét. A meditatív megközelítés a taj-csi mellett a csi-kungot is jellemzi. Mindkét mozgásvariáció célja a gyógytornajellegű gyakorlatokkal erősíteni az életerőt, a csit. Ez a filozófia képezi a japán aikidó alapját is, amely a harmonikusan egymáshoz kapcsolódó mozgássorozatokra meditatív harcművészetet épít.

Az indiai jóga a testgyakorlatokon át új szférákba emeli a lelket. Ez a módszer Európában is mind népszerűbb. Hogy a jógából a lélek is profitálhat, éppen a hátproblémák esetén válik szembetűnővé. A szakemberek abból indulnak ki, hogy a hátpanaszokkal küszködő páciensek jó része depresszióra is hajlamos. Ugyanakkor heti háromszor háromnegyed óra sport ugyanolyan jó szomorúság ellen, mint bármilyen gyógyszer. A mozgás általánosságban véve is pozitívan befolyásolja a hangulatunkat. A rendszeres sport hatására a szívműködés is automatikusan javul. Aki kitartó edzéssel képes tízzel csökkenteni a nyugalmi pulzusszámát, az kíméli a szívét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szív percenként tízzel kevesebbet ver, mégis ugyanannyi vért pumpál a szervezetbe, mint korábban.

A szívünk egészsége és a mozgás

A szívelégtelenségben szenvedők problémája nem annyira a verések száma, mint inkább az ereje. De nekik is jót tesz a mozgás, egy vizsgálat szerint 35 százalékkal csökkenthető körükben a halálozás rendszeres sporttal. Az izmok aerob anyagcseréjének javulásával ugyanis a szíverek beszűkülése csökken, és ez tehermentesíti a szívet. Ilyen esetekben a mérsékelt tréning javasolható, de már a házilag végzett gyaloglás is sokat segít. A kar- és lábizmok jól adagolt erősítésével javul az anyagcsere és a pihenésre való képesség. A mozgás segít a koszorúér-megbetegedéseknél is. Emeli az életkilátásokat, és közvetlenül hat a betegség kialakulásának megelőzésére.

A bronchiális asztmában szenvedőknek érzékenyen kellene figyelniük a tüdejükre. Számos vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a rendszeres mozgástréningnek részét kell képeznie az asztma kezelésének, ily módon jelentősen emelhető a testi teljesítőképesség. Emelkedik a maximális oxigénfelvevő képesség és javul az általános közérzet is. Javasoltak a következő mozgásformák: futás, úszás, biciklizés. Mindez megemeli azt a küszöböt, ahol kiváltódik az asztmás roham. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy ha valaki virágzó növények között fut a szabadban, fölösleges terhelésnek teszi ki a hörgők nyálkahártyáját. Különösen jótékony hatású a meleg vízben való úszás, mert a levegő nagy nedvességtartalma nem engedi kiszáradni a hörgőket. Az úszás ezenkívül erősíti a légzőizmokat is, nem véletlen, hogy több úszóolimpikon is asztmás volt. Éjszaka légzésproblémákkal küszködő gyerekeken segített a mozgás oly módon, hogy napi negyvenperces, ugrókötelezésből és labdajátékból álló program az érintettek 80 százalékát megszabadította panaszaitól.

A mozgás jótékony hatása a csontokra, ízületekre

A mozgás a csontokkal is csodát tesz. Egy vizsgálat során túlsúlyosokat két csoportra osztottak, az egyik csoport tagjai kalóriaszegény diétát követtek, a másikban mozogtak is. Míg a nem sportolók csontsűrűsége egy év alatt két százalékkal csökkent, a sportolóké megmaradt. Ha a csontokat terhelés éri, működésbe lépnek a csonttömegépítő sejtek. Ha nincs terhelés, megkezdődik a csontok lebontása. Ezzel már viszonylag korán számolnunk kell, a csonttömeg redukálódása ugyanis már 25. születésnapunk után megindul, és egy év alatt körülbelül félszázalékos a csökkenés. A csontritkulásban szenvedőknél a veszteség gyorsabb. Ilyenkor fontos a kalcium és a D-vitamin, de a rendszeres mozgás is, méghozzá gyerekkortól kezdve. Ez a prevenció leghatásosabb módja, míg az edzés a csontok ásványianyag-összetételét javítja.

Az edzésnek nem annyira az időtartama, mint a gyakorisága számít, és fontos a vertikális terhelés, mert ez aktivizálja a csontépítő sejteket. Ettől nő az izmok ereje is, ami az artrózisban szenvedők számára is jó. A mozgás ráadásul a koordinációs képességet is javítja, így az illetők időskorban is biztonságosabban mozognak, és ritkábban esnek el, ami csökkenti a törések kockázatát. Az ízületi kopás leggyakrabban a csípő- és térdízületet érinti. Ha a betegség már fájdalmassá vált, a beteg gyakran kényszertartással igyekszik elkerülni a fájdalmat.

Akinek vérellátási zavarai vannak, annak fokozott testi aktivitással kell ezt ellensúlyoznia

A mozgásterápia célja ilyenkor a védő izomfunkció fenntartása. A programnak az egész test izomzatát érintenie kell, erősíteni például a combizmokat. Mindez optimalizálja az ízületi funkciókat. A célzott izomfelépítő program olykor az ízületoperációt is fölösleges-sé teszi. Ez akkor fordulhat elő, ha a problémát az izmok egyensúlyának elvesztése okozta, nem az ízület kopása. Ha mégis csípő- vagy térdoperációra kerül sor, utána célzott mozgásprogramot kell beiktatni a beteg életébe. A sok állás gyorsan túlterheli a vénákat, mert folyamatosan visszafelé, a szív irányába kell pumpálniuk a vért. Ez megnyújtja a vénás billentyűket, vértolulás alakul ki, és létrejönnek a visszerek. Ezt gyakran elősegíti a vénás erek falának veleszületett gyengesége.

Akinek folyton vérellátási zavarai vannak, annak fokozott testi aktivitással kell ezt ellensúlyoznia. A futás segít egy másik lábpanasz, a nyugtalanláb-szindróma (RLS) esetén is. Ez nemcsak kellemetlen bizsergéssel jár, hanem – főleg nyugalmi fázisban – a láb rángatózásával is. Az RLS neurológiai megbetegedés, bár az okát még nem találták meg. Feltételezhető az agy és a gerincvelő közötti idegpályák zavara. Központi szerepe van a dopamin nevű ingerületátvivő anyagnak, ezért ilyen tartalmú szert szoktak adni erős és makacs panaszok esetén. Ennek lehet mellékhatásmentes alternatívája a rendszeres sport: úszás, futás, kirándulás. A rángatózás általában a mozgással megszűnik.

Agyunk számára is kiváló szer a mozgás: futás, úszás, biciklizés, kirándulás, nordic walking, sífutás, görkorcsolyázás és evezés. Ilyenkor is szem előtt kell azonban tartani bizonyos szabályokat, például hogy mellúszás közben tegyük be a fejünket a vízbe, a legjobb azonban a hátúszás. Biciklizés közben üljünk minél egyenesebb háttal, futás közben pedig ne terheljük túlzottan a lábunkat. Minél fejlettebb az izomzat, annál védettebb a gerinc és minden ízület. A lazítás kedvezőbb helyzetbe hozza az ízületeket, és megelőzi az idegi károsodásokat. Ha mindez megvan, nyugodtan élvezhetjük a sport előnyeit: a test endorfinokat termel, amely meditációs élménnyé változtatja a futást.

A sport gyógyszer a cukorbetegeknek

A cukorbajosok 80 százaléka túlsúlyos, 60-80 százalékuknak magas a vérnyomása, 40-50 százalékuknál nem működik jól a zsíranyagcsere. A diabétesz legyőzésében fontos szerepet játszik a táplálkozás, de még inkább a mozgás. A célzott mozgás lényegesen csökkenti a szájon át szedett antidiabetikumok és az inzulin szükséges adagját, ezt számos vizsgálat bebizonyította. A tréning javítja az oxigénellátást. A szintén civilizációs népbetegségnek számító zsíranyagcsere-zavar manapság minden harmadaik embert érint a fejlett országokban. Hatására halálos folyamat indulhat be: a magas koleszterinszint érelmeszesedéshez vezet, ez szívinfarktushoz vagy szélütéshez. A mozgás segít korrigálni a vérzsírértékeket, már a rendszeres séta is csodát tesz.

Futással a stressz ellen

A német Alexander Weber 1988-ban alapította meg az első német futásterápiás központot az észak-rajna-vesztfáliai Bad Lippspringében. Ma már futásszemináriumokat is rendeznek, ahol háromlépcsős, úgynevezett szisztematikus futásterápiát kínálnak. Az első 12 hétben a résztvevők 30 perc futással kezdenek, a második részben táplálkozási tanácsokat kapnak, és az egészhez izomtréning is tartozik: a has és a hát izmait edzik. A harmadik rész egyéni, egészséges életmód-tanácsadás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a résztvevők a program hatására mindennel könnyebben birkóznak meg, legyen szó bár munkáról vagy otthoni feladatokról, valamint erősebbnek, jókedvűbbnek és szexuálisan aktívabbnak érzik magukat.

Ez utóbbinál a pszichiáterek arra mutatnak rá, hogy az olyan negatív szenvedélybetegségek, mint az alkoholizmus, átalakíthatók pozitív függőséggé: futásfüggőséggé.

Foto: Shutterstock